Kaptártípusok ismertető

Milyen kaptárt vegyek? Milyen kaptártípust használjak? Milyen keretméreten méhészkedjek?

Ezekre a kérdésekre adhat választ és támpontokat az alábbi összefoglaló.

Most szeretnél elkezdeni méhészkedni, vagy már méhészkedsz, de szeretnél egy olyan kaptártípusra váltani, amely kevesebb élőmunkát igényel? Jó minőségű mézet szeretnél termelni, mert kiüvegezve értékesítesz, és fontos számodra, hogy kiváló minőségű mézekkel tudj szolgálni a vevőid felé?  Vagy gondolkozol azon, hogy külföldre értékesítesz méhcsaládokat,  bioméhészkedésre szeretnél ráállni, vagy mellékállásban bevételt szeretnél elérni? Vagy csak hobbiként szeretnél méhészkedni? Felmerül a kérdés, hogy milyen kaptárt válassz, milyen kaptártípust használj.

Ez nagyon fontos döntés, hiszen ha ráállsz egy kaptártípusra (keretméretre), de néhány szezon után rájössz, hogy nálad nem működik, nem hozta az elvárásokat, akkor már nehéz keretméretet és kaptártípust váltani, hiszen sok meglévő eszközödet le kell cserélni, ami anyagilag is megterhelő lehet számodra, de maga az átállás is elég munkaigényes. Érdemes tehát alapos megfontolás után dönteni, szakemberek véleményét kikérve, több szakkönyvet elolvasni a témáról, hiszen sok évre szól ez a döntésed, és sok mindenre hatással lesz.

Minden keretméretnek és kaptártípusnak megvan a maga technológiai jellemzője. A családok fejlődésekor, mézeltetésekor, szaporításakor, atka elleni védekezéskor, teleltetésre való felkészítéskor, szállításkor, pergetéskor az adott kaptártípusra és keretméretre jellemző méhészeti beavatkozásokat kell végrehajtani, gyűjtőfogalommal szoktuk ezt méhészeti technológiának nevezni. Egy adott kaptártípusra jellemző méhészeti technológia mutatja meg, hogy a kaptárral milyen a méhészkedés, milyen beavatkozások, fogások lehetségesek, mekkora az élőmunkaigény, gépesíthetőség. Olyan kaptártípust válasszunk, amelynek technológiája számunkra kedvező.

Alapvetően 2 fajta kaptártípusra oszthatjuk a kaptárakat. Az egyik a fekvő kaptár, másik a rakodó kaptár.

A fekvőkaptárban egyetlen keretsoron él a család, jellemzően nagy lépeken. A fekvőkaptárt bár könnyű kezelni és átlátni egy kezdő méhész számára is, sajnos nagyobb állománynál megmutatkozik a nagy élőmunka igénye, ezért főállású méhészek ritkán használják ezt a típust. Magyarországon közkedvelt az egyszerűsége miatt. Nagyboconádi keretmérettel használják (42 x 36 cm), jellemzően 15, 18 keretes változatban. Érdekesség, hogy ma már elenyészve, de régebben használták a 24 keretes változatát is, melyben 2 családot neveltek, akác előtt egyesítették a családokat a főhordásra, így érve el nagyobb eredményt kaptáronként. Egyszerű vele a családok kezelése és a vándorlás, azonban pergetéskor sok segédmunkást kell alkalmazni, nagy az élőmunka igénye, nincs fiókos mézelvétel, a helyszínen kell pergetni a mézet, nem gépesíthető, nem korszerű.

                              fekvőkaptár

Jellemzően a nagyobb méhállományt tartó méhészek rakodó kaptárakat használnak. Összességében a rakodó kaptárak kevesebb élőmunkát igényelnek, a mézelvétel fiókosan történik csoportos keretmozgatással; a méhtelenítés szintén fiókonként történik szöktetéssel vagy méhlefúvással, szemben a fekvő kaptárakkal, ahol keretenként méhtelenítenek. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a rakodó kaptárakkal végzett méhészeti tevékenységek egy része jól gépesíthető. A világ legelterjedtebb és legnépszerűbb kaptárai rakodó jellegűek. Magyarországon a legnépszerűbb a félboconádi (keretmérete 42 x 18 cm, jellemzően 4 fiókkal használják) és hunor (keretmérete 42 x 27 cm, jellemzően 3 fiókkal használják) rakodó kaptár. Általában 10 keretes fiókokat használnak, a fészket a méztértől anyaráccsal lehet elválasztani. Sok féle kivitelben készítik a hazai kaptárgyártók: tamási, oszlopos, szoknyás, velencei falcos, körbe falcos. Hazánkban nincs egységes kaptárrendszer, szemben például Olaszországgal, ahol több évtizede jogszabály mondja ki, hogy csak és kizárólag Dadant-Blatt keretméreten lehet méhészkedni, megkönnyítve ezzel a méhészeti ágazat ipari hátterét.

         félboconádi rakodó kaptár - tamási kivitel

A világon a legelterjedtebb a Langstroth kaptár; keretmérete 44,8  x 23,2 cm. 10 keret van egy fiókban. 2 fiókon fejlesztik fel a családot méztermelésre, majd a mézeltetéskor egy fiókra zárják az anyát anyaráccsal. Jellemzője -csakúgy mint a magyar rakodó kaptáraknál- , hogy a fészekből fiasításos keretet tudnak átfüggeszteni a méztérbe, így a fészekben üres léppel/lépekkel helyet adhatnak az anyának a petézésre, ezzel csökkentve a rajzás kialakulásának esélyét.

                         langstroth kaptár

A világon a második legelterjedtebb, Európában a legelterjedtebb kaptártípus a Dadant-Blatt. A Dadant és a Dadant-Blatt kaptár és keretméret elviekben különbözik egymástól egy kicsit, azonban a Dadant méret annyira ritka, hogy a Dadant-Blattot a gyakorlatban helyesen nevezhetjük rövid alakban egyszerűen csak Dadantnak. Tehát mikor Dadantról beszélünk, akkor a 43,5 x 30 cm keretméretet értjük alatta. Többek között Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Svájcban, Romániában, Oroszországban, Ukrajnában a legnépszerűbb kaptártípus. Magyarországon az utóbbi évtizedekben kezd elterjedni. 

Nézd meg a Dadant kaptárt részletesen bemutató videót youtubeon: kattints ide

                            Dadant kaptár

A viszonylag nagy méretű lépek a fészekben elegendő helyet adnak a fiasítás számára. A fészekben 10 db Dadant keret ad helyet a fészek kialakítására, amely összesen 114 dm² lépfelület. A Kárpát-medencei viszonyokhoz, szélsőséges időjáráshoz teljesen alkalmas a Dadant méret, elegendő mézkoszorút tudnak a méhek kialakítani, így biztonságosabb a telelés és az aszályos időszakok átvészelése a többi kisebb keretméretű kaptárakhoz képest. A méztérben nem a fészekben használt méretet használják, hanem annak "fele" méretét, 43,5 x 16 cm-t. A keretek méretéből adódóan a fészek úgy működik, ahogy a méheknek jó, a méztér pedig, ahogy a méhésznek jó. Az ok a fészektől eltérő keretméret használatára többrétű. Először is a felemagasságú keretbe kevesebb méz fér, így 1 mézzel telt méztéri fiók kb 20 kg mindennel együtt (szemben a Hunorral például, ahol egy fiók mézzel telt lépekkel együtt kb. 30 kg). Ekkora súlyt egy átlagos ember még egészségkárosodás nélkül viszonylag könnyedén tud mozgatni. Ez az egészségügyi oka, hiszen egy nap alatt akár 50-100 méztéri fiókot is meg kell mozgatni. Másrészt a kis keretméret miatt a méztéri fiókok hamarabb megtelnek mézzel, így a különböző fajtamézek jobban szétválaszthatók egymástól. Harmadrészt pedig a mézeltetési technológia része, hogy mikor a méztér fiók szinte megtelt mézzel (2/3, 3/4), akkor a fészek és a megtelt méztéri fiók közé egy új, üres méztéri fiókot helyeznek, a család így nem érzékeli a mézzel telt kaptárt, és ismét erőlteljesen ráállnak a mézgyűjtésre, növelve ezzel a gyűjtött mézmennyiséget. Nem utolsó szempont pedig a különböző keretméretre az, hogy mivel a fészek keretet nem tudjuk átfüggeszteni a kisebb méretű méztérbe, ezért oda fiasításos keretek nem kerülnek. A méztérben csak fiasításmentes, úgynevezett szűzlépek vannak, amikből még sosem kelt ki méhecske. Ha ugyanis egy sejtből már kikelt egy méh, akkor az bábinget hagy maga után. A bábinggel elszínezett sejt kissé megszínezi, sötétíti a méz színét, valamint íz jellegére is hatással lehet. Minél több méhecske kel ki egy sejtből, annál több bábing kerül a sejtbe, melynek így egyre erőteljesebb a méz színére és ízére befolyásoló hatása. A legkiválóbb mézminőséget tehát a különböző keretméretű (mint pl. Dadant) kaptárakkal tudjuk elérni, mert a méztérben csak gyönyörű aranysárga, fiasítástól mentes lépek vannak. A méztermelési időszakon kívül a méztéri kereteket tárolni kell raktárban, de mivel bábingmentesek a lépek, ezért a viaszmolytól sokkal könnyebb megőrizni a kereteket az egyenlőlépes kaptárakban használt bábinges lépekhez képest. További előnye az eltérő keretméretnek (fészek keretmérete eltér a méztéri keretmérettől), hogy az atka elleni kezeléseket a méztéri fiókok eltávolítása után végezhetjük, így a különböző szerekkel csupán a fészekkeretek érintkeznek, ezzel is megőrizve, és megóvva a méztéri keretek minőségét, amelyekből a mézet nyerjük ki. A fészek fiókra anyarácsot helyezünk, hogy a méztérbe ne tudjon felmenni az anya petézni, megőrizzük a sejteket a méz tárolására.

A Dadant kaptár higiénikus aljjal rendelkezik, acélhálón át kapnak a méhek elegendő levegőt, melyre szállításkor különösen nagyon kell figyelni, nehogy a nagy melegben a szellőzetlenségben lefulladjanak. A higiénikus alj segít a méhcsalád egészségnek megőrzésében, kihasználva a természetes atkahullást, valamint segít elkerülni a költésmeszesedést. A kihúzható fém tálcával tudjuk ellenőrizni az atka elleni kezelés hatékonyságát, valamint a méhcsalád egészségüyi állapotát. Kaptár mozgatását segíti a fészekfiókon lévő 2 fogantyú, így egyenes derékkal, jó fogási lehetőséggel tudjuk mozgatni a kaptárt. A sapkatető jó védelmet biztosít az eső és az erős napsugárzás ellen. A sapkatető túl nyúlik a fészektesthez képest minden irányba -szemben a hagyományos magyar kaptárakkal- így az esővíz nem a kaptárfalon csorog végig megkeresve a réseket, hanem a tető a földre vezeti a csapadékot. A méztéri fiókok mind a 4 oldala fogást segítő bemarásokkal ellátott, így könnyű a mozgatása. Az etetőtérben egy forgatható körlemez van, amely tud zárni, szellőzni, vagy nyitott állásban belső etetésre ill. itatásra alkalmas, ami nagy segítség a családok tavaszi fejlődésekor, hiszen nem kell a kaptárat teljesen elemeire bontani, hanem csak a tetőt kell leemelni. A fészek és a méztér is 25 mm falvastagságú, amely a kaptár merevségét, tartósságát, és nem utolsó sorban a család hőgazdálkodását segíti a megfelelő hőszigeteléssel. A hagyományos magyar kaptárak csak 20 mm-es anyagból készülnek, és viszonylag bonyolult kialakításúak. Európában a legnépszerűbb kaptártípus a Dadant, nem véletlenül. Szakmai szempontok igazolják a Dadant kaptár alkalmasságát. Magyarországon számos sikeres méhész használja a Dadant kaptárt eredményesen. Sajnos többen használnak "magyarosított Dadantot", mely nem az eredeti méretű és kialakítású, ennek fészekkeret mérete 42 x 30 cm. A kaptár a magyar hagyományos kaptárak szerinti kialakítású, így a keretméret és a kaptárkivitel nem hordozza az eredeti Dadant keretméret-, és a praktikus kaptárkialakítás előnyeit. A magyarosított Dadant kaptárakat kerüljük, méhcsalád vagy kaptárvásárláskor ne tévesszen meg!

Szokták mondani a kaptártípus választás kérdés feltevésére, hogy nem a kaptár termeli a mézet, hanem a méhcsalád. Valóban nem a kaptár termeli a mézet, viszont hogy mennyi munkánk lesz egy méhcsaláddal az év során, milyen minőségű mézet tudunk termelni, valamint mennyire gépesíthető a méhészet, azt a kaptártípushoz tartozó technológia határozza meg. Egy könnyen kezelhető kaptárral a méhész teljes örömét lelheti ebben a gyönyörű foglalkozásban. A Dadant kaptár kiváló mindenki számára, akár hobbiméhészet, mellékállás, vagy főállás a cél; kommersz vagy bioméhészetre egyaránt alkalmas.

10 keretes Dadant-Blatt fészek lépfelülete [114 dm²] megegyezik:

• 11,6 Hunor kerettel
• 8,5 Nagyboconádi kerettel
• 18,4 keret Félboconádival

Hogy miért pont Dadant kaptárt válasszunk szakmai okok miatt, arra hazánk egyik legnagyobb (bio)méhészének könyvéből szeretnék idézni, aki sikeres méhész 1000+ családszámmal Dadant-Blatt kaptárt használva. Idézet Dohos László - dr. Tóth György - Az üzemi méhészet technológiája és technikája Dadant-Blatt kaptárral c. könyvből: 

"A termelés szempontjából alapvető cél, hogy a fiasítást tudatosan ne korlátozzuk, a pergetések során feleslegesen ne dolgozzunk a fias keretekkel, ugyanakkor a lehető legtöbb mézet vegyük el a családtól. Ezt akkor tudjuk megoldani, ha pontosan ott választjuk szét a mézteret és a fészket, ahol a fiasítás és a mézkészlet találkozik. Vagyis az ideális, minden igényt kielégítő fészek keret kb. 30 cm magasságú. Ennek a feltételnek a Dadant keret felel meg a legjobban."